SZERVEZET BEMUTATÁSA - A STRATOSZ bemutatása

STRATOSZ
VERSENYKÉPES
KÖZSZOLGÁLAT!

STRATÉGIAI és KÖZSZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁGOK
ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE

1066 Budapest Teréz krt. 38.
Tel: 4380-836, Fax: 326-0315

 

„A közszolgálat területén működő intézetek és vállalatok munkájának minősége és hatékonysága alapvetően befolyásolja az egész gazdaság működését, a versenyszféra sikerét, az emberek életét. „ CEEP

Kedvezményezett neve:Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0044
Projekt címe: "Kapacitásfejlesztés a "STRATOSZ-nál"
Szerződött támogatás összege: 49.820.000 Ft.
Támogatás mértéke: 100%
Projekt tartalmának bemutatása: A STRATOSZ célja a projekt során kapacitásának megerősítése képzéssel, kompetenciafejlesztéssel, valamint az európai közszolgáltatási érdekképviseleti struktúra tanulmányozása.
A projekt tervezett befejezési dátuma: 2015. 06.30.






ALAPÍTÁS, KIBONTAKOZÁS


A STRATOSZ Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége néven 1994-ben alakult meg (kapott bírósági bejegyzést), mint a stratégiai jelentőségű és közszolgáltató vállalatok (távközlés, közúti és vasúti közlekedés, energia, vízgazdálkodás, média, stb.) országos gazdasági érdekképviselete.

A STRATOSZ létrehozását az tette időszerűvé és szükségessé, hogy az ország gazdasági életében meghatározó szerepet játszó vállalatok nem rendelkeztek megfelelő képviselettel az akkor működő Érdekegyeztető Tanácsban, az ÉT-ben. A STRATOSZ megalakulásának társadalmi körülményei miatt, helyi (megyei) szervezetek nélkül, országos hatáskörű szövetségként jött létre és működését (vagyon és egyéb forrás hiányában) kizárólag a tagok finanszírozták. A megalakulást követő években a tagvállalatok száma jóval meghaladta a százat és az általuk foglalkoztatott dolgozók száma megközelítette a 750 ezret.
A Szövetség számos kisebb vállalat mellett szervezetébe tömörítve a legnagyobb magyar vállalatokat, gyakorlatilag az infrastruktúrát képviselő legerősebb munkaadói szövetség lett, ennek ellenére még évekig nem tudott bejutni az ÉT-be. A STRATOSZ működését jelentősen nehezítette, hogy mint olyan szervezet, amely nem tagja az ÉT-nek, csak közvetetten vehetett részt a gazdasági döntések alakításában és nem kapta meg azokat a pénzügyi támogatásokat sem, amiket az ÉT tagjai éveken keresztül élveztek. A Szövetség működésének első éveiben az ÉT-be történő bekerülést célzó küzdelem mellett alapvetően belső szervezetének kiépítésével és a regionális szintű szervezeti rendszerének kialakításával foglalkozott.

A Szövetség hazai kiszorítottságát azzal igyekezett ellensúlyozni, hogy korán megkezdte nemzetközi kapcsolatainak kiépítését, mindenek előtt a CEEP-vel, a közszolgáltató vállalatok európai szintű, nemzetközi szövetségével, amelynek hamarosan társult tagja lett, megelőzve ezzel minden jelölt ország munkaadói szövetséget.

A STRATOSZ életében jelentős változást hozott az 1999-es év, amikor az ÉT átalakításra került és ennek kapcsán a STRATOSZ teljes jogú tagjává vált a megalakult új Országos Munkaügyi Tanácsnak (OMT), a Gazdasági Tanácsnak és az érdekegyeztetés többi fórumának. A STRATOSZ aktív kezdeményezései és jelentős potenciálja által az OMT-ben hamarosan elismert tényező lett. A STRATOSZ az érdekegyeztetés teljes jogú tagjává válása óta rendszeresen részt vesz és sok tekintetben kezdeményező szerepet vállal nem csak a munkaadói oldal, hanem annak szakbizottságainak munkájában is.

1999-ben a STRATOSZ közgyűlése új, modern alapszabályt fogadott el és új alapokra helyezte a szervezet belső működési rendjét is, melynek lényege az érdekegyeztetés mellett a tagvállalatok munkájának közvetlen, aktív támogatása.

A STRATOSZ jelentős nemzetközi tapasztalatai alapján felismerve, hogy a munkaadói szövetségeknek az európai integráció során jelentős további tömörülésen kell átesniük, 2000-ben együttműködési megállapodást kötött a VOSZ-szal, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével, melynek értelmében a két munkaadói szövetség kölcsönösen belépett egymás szervezetébe és tagként részt vesznek egymás munkájában. Az együttműködés első eredményeként közös székhely alakult ki, és napi egyeztetés folyik a közös fellépés érdekében az érdekképviselet minden területén.

Ezzel a csatlakozásokkal a STRATOSZ jelentősen növelte működési hatékonyságát és az ország legnagyobb és legtámogatottabb munkaadói szövetségrendszerét tudhatja maga mellett. Az említett jelentős, közvetlen vállalkozási reprezentáción túl 2001-ben belépett a Szövetség tagjai közé a TÖOSZ és Kistelepülési Önkormányzatok Országos Érdekképviseleti Szövetsége is.

A STRATOSZ 2001-ben átvette az MMNSZ soros elnökségi és titkársági feladatait és ez által további jelentős szerephez jutott a magyar munkaadói szövetségek nemzetközi tevékenységének szervezésében.


A STRATOSZ, az ország legfiatalabb, de tagvállalatinak jelentősége és gazdasági súlya alapján egyik legjelentősebb munkaadói szövetsége.


 

A STRATOSZ VÍZIÓJA, KÜLDETÉSE, TÖREKVÉSEI

  • A STRATOSZ meggyőződéssel vallja, hogy a szövetségbe tömörült közszolgáltató vállalatok és intézmények szervezett együttműködéssel olyan erőt képviselnek, mely országos szintű döntések esetén megkerülhetetlen tényezője a magyar gazdaságnak.

  • A STRATOSZ megtisztelő küldetésének tartja, hogy magas színvonalon irányítsa, szervezze a közszolgáltatásban működő, vállalatok és intézmények hazai és nemzetközi érdekegyeztető, érdekvédő tevékenységét.

  • A STRATOSZ arra törekszik, hogy aktív, kezdeményező szerepet töltsön be a hazai és a nemzetközi Társadalmi Párbeszéd fórumaiban.

  • A STRATOSZ arra törekszik, hogy összekötő kapocs legyen a tagvállalatai, a kormányzati és a civil szféra szervezetei és intézményei között.



A STRATOSZ SZERVEZETE ÉS TOVÁBBI SZERVEZŐDÉSI TERÜLETEI



A STRATOSZ jelenleg alapvetően országos szerveződés szerint működik, de megújult formában folytatja - a korábban megkezdett - regionális és szakmai szervezeteinek kiépítését, igazodva a VOSZ- körzeti és ágazati szervezeteihez.

A STRATOSZ-ban a belépett gazdálkodó szervezetek tagsági viszonya közvetlenül az országos szövetségben jön létre, és később kerül meghatározásra, hogy a tag mely megyei, vagy szakmai szervezet(ek)hez kíván tartozni.


A STRATOSZ NEMZETGAZDASÁGI ÁGAZATAI



Nemzetgazdasági ágak

%-os megoszlás

Közlekedés (általános)

6

Vasúti közlekedés

15

Légi közlekedés

1

Vízi közlekedés, vízellátás

1

Távközlés és informatika

20

Média (rádió és televízió)

6

Energia

6

Elektromosság

2

Közúti közlekedés

15

Mezőgazdaság

5

Posta

18

Önkormányzatok

5

___
100



A STRATOSZ-nak jelenleg 3 tagszövetsége és 36 gazdálkodó tagszervezete van.
Foglalkoztatottak becsült száma: nemzeti aktív keresok: 18%
Nettó becsült árbevétel: hozzájárulás aránya a nemzeti össztermékhez: 38%


 

A STRATOSZ FŐBB HAZAI KAPCSOLATAI, TEVÉKENYSÉGEI ÉS SZOLGÁLTATÁSAI

FŐBB HAZAI KAPCSOLATOK
A STRATOSZ hazai kapcsolataiban arra törekszik, hogy aktív, kezdeményező szerepet töltsön be a Társadalmi Párbeszéd és az érdekegyeztetés minél több fórumában, és összekötő kapocs legyen a tagvállalatai, a kormányzati és a civil szféra szervezetei és intézményei között. A STRATOSZ hazai kapcsolataiban az alábbi szervezetekkel kialakított kapcsolatait tekinti kiemelten fontosnak:

  • OÉT
  • OÉT SZAKBIZOTTSÁGAI
  • OÉT SZOCIÁLIS PARTNEREI
  • GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS
  • PARLAMENTI SZAKBIZOTTSÁGOK




FŐBB TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

  • A közszolgálat területén működő intézetek és gazdálkodó szervezetek érdekeinek összehangolása, és azok következetés hirdetése, képviselete a hazai és nemzetközi fórumokon,
  • A közszolgálatot érintő legfontosabb információk alapján tájékoztató anyagok készítése és előadások szervezése a tagvállatok számára,
  • A tagvállalatok segítése az Információs Társadalom, az EU integráció, és a globalizáció várható vállalati hatásaira történő felkészülésben,
  • A tagvállalatok segítése hazai és nemzetközi kapcsolataik építésében és hasznosításában,
  • Vezetői és szakértői találkozok szervezése,



A STRATOSZ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI ÉS TEVÉKENYSÉGE

A STRATOSZ tagvállalatainak többsége mindennapi gazdasági tevékenységében (út, vízhálózat, távközlés, személy- és teherszállítás, stb.) rendszeres nemzetközi együttműködést tart fenn, ami az Európai Integráció során tovább bővül.

A STRATOSZ kiemelt feladatának tekinti, hogy érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenységét nemzetközi kapcsolataiban egyre magasabb szinten lássa el, ezért lehetőségeihez mérten minél több nemzetközi érdekegyeztetési fórum munkájába kíván bekapcsolódni.


A STRATOSZ jelenlegi főbb nemzetközi kapcsolatai:

A) A STRATOSZ kapcsolata a CEEP-vel
A CEEP egyre több önkormányzati szövetséget von be munkájába.


B) ILO (International Labour Organisation)
A STRATOSZ, mint megfigyelő már több éve bekapcsolódott a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkájába, ahol alapvetően a munka világával kapcsolatos kérdések megoldásához lehet nemzetközi háttértámogatást kapni.

A STRATOSZ az utóbbi évben több ILO tanácskozáson vett részt, ahol elsősorban nemzetközi kapcsolatainak építését tekintette célnak.
C)  A  STRATOSZ igyekszik szoros kapcsolatot kialakítani az EU tagországok szociális partnereivel.



A STRATOSZ nemzetközi tevékenységének főbb területei

  • A STRATOSZ rendszeresen előadásokat tart a nemzetközi szervezetek rendezvényein abból a célból, hogy tagvállalatainak érdekeit nemzetközi szinten is megismertesse, és azokhoz támogatást szerezzen.
  • A STRATOSZ rendszeresen bekapcsolódik a nemzetközi szervezetek által készített előterjesztések, nyilatkozatok és más anyagok véleményezésébe abból a célból, hogy ezek által is új ismereteket szerezzen.
  • A STRATOSZ képviselői különböző alkalmi és tartós tisztségeket vállalnak a nemzetközi szervezetek rendezvényein, hogy ez által is információkat adjon és kapjon.

 



A STRATOSZ, fiatal, fejlődés-orientált, nyitott munkaadói szövetség, mely várja minden közszolgáltatást nyújtó intézmény és gazdálkodó szervezet csatlakozását.

 

vissza az lap tetejére

vissza az előző lapra

 

stratosz@mail.datanet.hu | Minden jog fenntartva © 2003