„A közszolgálat területén működő intézetek és vállalatok munkájának minősége és hatékonysága alapvetően befolyásolja az egész gazdaság működését, a versenyszféra sikerét, az emberek életét. „ CEEP

ALAPÍTÁS, KIBONTAKOZÁS


A STRATOSZ Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége néven 1994-ben alakult meg (kapott bírósági bejegyzést), mint a stratégiai jelentőségű és közszolgáltató vállalatok (távközlés, közúti és vasúti közlekedés, energia, vízgazdálkodás, média, stb.) országos gazdasági érdekképviselete.

A STRATOSZ létrehozását az tette időszerűvé és szükségessé, hogy az ország gazdasági életében meghatározó szerepet játszó vállalatok nem rendelkeztek megfelelő képviselettel az akkor működő Érdekegyeztető Tanácsban, az ÉT-ben. A STRATOSZ megalakulásának társadalmi körülményei miatt, helyi (megyei) szervezetek nélkül, országos hatáskörű szövetségként jött létre és működését (vagyon és egyéb forrás hiányában) kizárólag a tagok finanszírozták. A megalakulást követő években a tagvállalatok száma jóval meghaladta a százat és az általuk foglalkoztatott dolgozók száma megközelítette a 750 ezret.
A Szövetség számos kisebb vállalat mellett szervezetébe tömörítve a legnagyobb magyar vállalatokat, gyakorlatilag az infrastruktúrát képviselő legerősebb munkaadói szövetség lett, ennek ellenére még évekig nem tudott bejutni az ÉT-be. A STRATOSZ működését jelentősen nehezítette, hogy mint olyan szervezet, amely nem tagja az ÉT-nek, csak közvetetten vehetett részt a gazdasági döntések alakításában és nem kapta meg azokat a pénzügyi támogatásokat sem, amiket az ÉT tagjai éveken keresztül élveztek. A Szövetség működésének első éveiben az ÉT-be történő bekerülést célzó küzdelem mellett alapvetően belső szervezetének kiépítésével és a regionális szintű szervezeti rendszerének kialakításával foglalkozott.

A Szövetség hazai kiszorítottságát azzal igyekezett ellensúlyozni, hogy korán megkezdte nemzetközi kapcsolatainak kiépítését, mindenek előtt a CEEP-vel, a közszolgáltató vállalatok európai szintű, nemzetközi szövetségével, amelynek hamarosan társult tagja lett, megelőzve ezzel minden jelölt ország munkaadói szövetséget.

A STRATOSZ életében jelentős változást hozott az 1999-es év, amikor az ÉT átalakításra került és ennek kapcsán a STRATOSZ teljes jogú tagjává vált a megalakult új Országos Munkaügyi Tanácsnak (OMT), a Gazdasági Tanácsnak és az érdekegyeztetés többi fórumának. A STRATOSZ aktív kezdeményezései és jelentős potenciálja által az OMT-ben hamarosan elismert tényező lett. A STRATOSZ az érdekegyeztetés teljes jogú tagjává válása óta rendszeresen részt vesz és sok tekintetben kezdeményező szerepet vállal nem csak a munkaadói oldal, hanem annak szakbizottságainak munkájában is.

1999-ben a STRATOSZ közgyűlése új, modern alapszabályt fogadott el és új alapokra helyezte a szervezet belső működési rendjét is, melynek lényege az érdekegyeztetés mellett a tagvállalatok munkájának közvetlen, aktív támogatása.

A STRATOSZ jelentős nemzetközi tapasztalatai alapján felismerve, hogy a munkaadói szövetségeknek az európai integráció során jelentős további tömörülésen kell átesniük, 2000-ben együttműködési megállapodást kötött a VOSZ-szal, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével, melynek értelmében a két munkaadói szövetség kölcsönösen belépett egymás szervezetébe és tagként részt vesznek egymás munkájában. Az együttműködés első eredményeként közös székhely alakult ki, és napi egyeztetés folyik a közös fellépés érdekében az érdekképviselet minden területén.

Ezzel a csatlakozásokkal a STRATOSZ jelentősen növelte működési hatékonyságát és az ország legnagyobb és legtámogatottabb munkaadói szövetségrendszerét tudhatja maga mellett. Az említett jelentős, közvetlen vállalkozási reprezentáción túl 2001-ben belépett a Szövetség tagjai közé a TÖOSZ és Kistelepülési Önkormányzatok Országos Érdekképviseleti Szövetsége is.

A STRATOSZ 2001-ben átvette az MMNSZ soros elnökségi és titkársági feladatait és ez által további jelentős szerephez jutott a magyar munkaadói szövetségek nemzetközi tevékenységének szervezésében.

A STRATOSZ, az ország legfiatalabb, de tagvállalatinak jelentősége és gazdasági súlya alapján egyik legjelentősebb munkaadói szövetsége.

A STRATOSZ VÍZIÓJA, KÜLDETÉSE, TÖREKVÉSEI

• A STRATOSZ meggyőződéssel vallja, hogy a szövetségbe tömörült közszolgáltató vállalatok és intézmények szervezett együttműködéssel olyan erőt képviselnek, mely országos szintű döntések esetén megkerülhetetlen tényezője a magyar gazdaságnak.
  
  
• A STRATOSZ megtisztelő küldetésének tartja, hogy magas színvonalon irányítsa, szervezze a közszolgáltatásban működő, vállalatok és intézmények hazai és nemzetközi érdekegyeztető, érdekvédő tevékenységét.
  
  
• A STRATOSZ arra törekszik, hogy aktív, kezdeményező szerepet töltsön be a hazai és a nemzetközi Társadalmi Párbeszéd fórumaiban.
  
  
• A STRATOSZ arra törekszik, hogy összekötő kapocs legyen a tagvállalatai, a kormányzati és a civil szféra szervezetei és intézményei között.